Az átalányadó sokak számára elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig a lényege kifejezetten egyszerű: az egyéni vállalkozó nem minden felmerült költségét számolja el külön-külön, hanem a jogszabályban meghatározott költséghányad alapján állapítja meg a jövedelmét. Éppen ezért ez az adózási forma azoknak lehet különösen érdekes, akik átláthatóbb működést és kevesebb adminisztrációt szeretnének az egyéni vállalkozásukban.
Túl hosszú, nem olvasom el (TL;DR)
Az átalányadó 2026-ban továbbra is az egyik legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében, főleg azért, mert egyszerűbb adminisztrációt tesz lehetővé. Az idei év egyik legfontosabb változása, hogy az általános átalányadó költséghányad 40 százalékról 45 százalékra emelkedett, ami sok egyéni vállalkozás számára kedvezőbb adóalapot jelenthet. Emellett a minimálbér emelkedése miatt a bevételi határok és az adómentes jövedelemrész összege is nőtt, ezért 2026-ban még inkább megéri átgondolni, hogy az adott egyéni vállalkozó számára valóban ez-e a legkedvezőbb forma.
2026-ban ráadásul több olyan változás is hatályba lépett, amely miatt még többen kezdtek el érdeklődni az átalányadó iránt. Emelkedett az általános átalányadó költséghányad, változtak a minimálbérhez kötött határértékek, és nőtt az adómentes jövedelemrész összege is. Ezek a módosítások nemcsak elméleti jelentőségűek, hanem a gyakorlatban is befolyásolják, hogy egy adott egyéni vállalkozó számára valóban előnyös-e ez a forma.
Mit jelent az átalányadó a gyakorlatban?
Az átalányadó egy olyan adózási mód, amelyet egyéni vállalkozó választhat, ha megfelel a jogszabályi feltételeknek. Ahelyett, hogy minden felmerült kiadását külön igazolná és elszámolná, a bevételéből a törvény szerinti költséghányadot vonja le, és a fennmaradó rész lesz a jövedelme. Ez a szabály a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényből következik, a részletszabályokat pedig a NAV 2026-os tájékoztatója is összefoglalja.
2026-ban az átalányadózás főszabály szerint addig alkalmazható, amíg az éves bevétel nem haladja meg a minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél a határ a minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint. Ezek a számok a 2026-os minimálbérhez igazodnak, amely havi 322 800 forint.
Mennyi az átalányadó költséghányad 2026-ban?
Az átalányadó költséghányad azt mutatja meg, hogy a bevétel mekkora részét ismeri el a törvény költségként. 2026-ban az általános mérték 45 százalék, egyes külön nevesített tevékenységeknél 80 százalék, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalék. Minél magasabb ez az arány, annál kisebb lesz az a jövedelem, amely után adózni kell.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy egyéni vállalkozás a 45 százalékos költséghányad alá tartozik, akkor 100 forint bevételből 45 forintot automatikusan költségnek tekinthet, és 55 forint számít jövedelemnek. Ezért az átalányadó különösen azoknak lehet kedvező, akiknek a valós költsége nem túl magas, mégis fontos nekik az egyszerűbb adminisztráció.
Mi változott tavaly óta?
A legfontosabb változás 2025-höz képest az, hogy az általános átalányadó költséghányad 40 százalékról 45 százalékra nőtt. Ezt a módosítást a 2025. évi LXXXIV. törvény vezette be, és 2026. január 1-jétől hatályos. Ez sok egyéni vállalkozó számára tényleges könnyítés, mert ugyanakkora bevételből kisebb adóköteles jövedelem keletkezik.
Szintén fontos változás, hogy az éves minimálbér fele, vagyis 1 936 800 forint átalányban megállapított jövedelem 2026-ban adómentes. A NAV külön kiemeli, hogy 45 százalékos költséghányad esetén ez azt jelenti: 3 521 455 forint bevételig nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség. Ez az egyik legfontosabb gyakorlati adat azoknak, akik most számolják ki, megéri-e számukra ez a forma.
Kinek lehet jó választás?
Az átalányadó leginkább annak az egyéni vállalkozónak lehet jó választás, aki átláthatóbb működést szeretne, nem akar minden költséget külön adminisztrálni, és a tevékenysége alapján kedvező költséghányaddal tud számolni. Ugyanakkor döntés előtt nem elég csak az szja-t nézni: a tb-járulék és a szocho szabályai is számítanak. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér, ezért a teljes közteher vizsgálata nélkül nem érdemes választani.
Összegzés
Az átalányadó 2026-ban továbbra is erős opció lehet egy egyéni vállalkozás számára, különösen azért, mert az új szabályok kedvezőbbé tették az általános rendszert. A magasabb átalányadó költséghányad, a megemelt bevételi határ és a nagyobb adómentes rész együtt azt jelentik, hogy több egyéni vállalkozó számára lehet előnyös ez a forma, mint tavaly. A jó döntéshez azonban mindig a konkrét bevételt, a tevékenység jellegét és a teljes közteher-terhelést kell egyben vizsgálni.