Folyamatos teljesítésű ügyletek számlázása: hogyan állapítható meg helyesen a teljesítés dátuma?

Havi könyvelési díj, iroda bérleti díja, rendszeres karbantartás vagy előfizetés számlázásakor gyakori kérdés, mit kell teljesítési dátumként feltüntetni. A válasz nem mindig a hónap utolsó napja: az áfatörvény az időszakos elszámolású ügyletekre külön szabályt alkalmaz.

Túl hosszú, nem olvasom el (TL;DR)

Időszakos elszámolású ügyletnél főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés. Ha a számla kelte és a fizetési határidő is az időszak vége elé esik, a számla kelte lesz a teljesítés napja. Ha a fizetési határidő az időszak végét követi, főszabály szerint az esedékesség napja számít, de legfeljebb az időszak végét követő 60. nap. A tényleges fizetés időpontja önmagában nem változtatja meg a teljesítés dátumát.

Mit jelent a folyamatos teljesítés?

A köznyelvben „folyamatos teljesítésként” emlegetett ügyletek tipikusan azok, amelyeknél a felek időszakonként számolnak el vagy fizetnek, illetve az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Ilyen lehet például a havi bérleti, könyvelési, üzemeltetési vagy karbantartási díj. Nem önmagában az dönti el a kérdést, hogy egy szolgáltatás hosszabb ideig tart-e vagy havonta számlázzák-e. A szerződésben rögzített elszámolási és fizetési feltételeket kell vizsgálni.

Három szabály alapján dől el a teljesítés dátuma

Főszabály szerint a teljesítés az elszámolási vagy fizetési időszak utolsó napja.

Ha a számla kiállítása és a fizetési határidő is megelőzi az időszak végét, a teljesítés dátuma a számla kelte. Például a januári havidíjról január 8-án készül számla január 20-i fizetési határidővel: a teljesítés január 8. Ha a fizetési határidő az időszak végét követi, a teljesítés a fizetési határidő napja, de legfeljebb az időszak végét követő 60. nap. Január 31-én záruló időszak és február 15-i esedékesség esetén tehát február 15. a teljesítés. Ha az esedékesség a 60. napon túlra esne, a teljesítés legkésőbb a 60. nap.

Nem mindegy, melyik dátumot nézzük

A szabály a fizetési határidőhöz, nem a tényleges utalás napjához igazodik. Ha február 15. a határidő, attól még nem változik meg a teljesítés azért, mert a vevő február 10-én vagy február 20-án fizet. Teljesen szabályos lehet az is, hogy a számla kelte, a teljesítés dátuma és a fizetési határidő három különböző nap.

Miért fontos a helyes dátum?

A teljesítés időpontjához főszabály szerint az áfafizetési kötelezettség keletkezése is kapcsolódik. Hibás dátum ezért nem pusztán formai hiba: szükségessé válhat a számla módosítása, és egyes esetekben az adóbevallást is érintheti.

Gyakorlati tanácsok

Számlázás előtt mindig érdemes együtt ellenőrizni az elszámolási időszak végét, a számla keltét és a fizetési határidőt. Ne kerüljön automatikusan minden havi számlára ugyanaz a teljesítési dátum, mert a fizetési feltételek változása más eredményt adhat.

Ebben egy jól megválasztott és megfelelően beállított számlázóprogram is sokat segíthet. Az ismétlődő számlák, fizetési határidők és teljesítési adatok kezelése automatizálható vagy egyszerűbbé tehető, így kisebb az esélye annak, hogy egy rendszeresen kiállított számlára rutinból hibás dátum kerüljön. Az automatikus beállításokat azonban mindig a konkrét ügylet feltételeihez kell igazítani.

A szerződésben célszerű egyértelműen rögzíteni az elszámolási időszakot és az esedékességet. A 12 hónapot meghaladó elszámolási időszakoknál további szabályok is felmerülhetnek.

Gyakori kérdések

Mindig a fizetési határidő a teljesítés dátuma?
Nem. Csak akkor igazodik hozzá, ha az esedékesség az elszámolási időszak végét követi, és ekkor is érvényes a 60 napos korlát.

Lehet a számla kelte a teljesítés dátuma?
Igen, ha a számla kibocsátása és a fizetési határidő is az időszak vége elé esik.

Számít, hogy a vevő mikor fizet?
A tényleges kiegyenlítés időpontja önmagában nem határozza meg a teljesítés napját.

A folyamatos teljesítésű számláknál nincs egyetlen minden helyzetben használható dátum. A helyes teljesítés meghatározásához az elszámolási időszak végét, a számla keltét és a fizetési határidőt együtt kell vizsgálni. Ez a három adat a legtöbb havi ügyletnél egyértelműen megmutatja a helyes teljesítési napot.